Koncertajánló
Budapesti Tavaszi FesztiválVivaldi: Orlando furioso – koncertszerű előadás Vivaldi: Orlando furioso Közreműködik: Ensemble Matheus Velence első operaszínháza a San Cassiano templom melletti városrészben nyílt meg 1637-ben egy nemesi család palotájában. Ide az előadásokra belépődíj ellenében a szélesebb nép közül bárki beléphetett. Az opera – a sorra nyíló színházakban – már nem csak a kiváltságosok műfaja lett. Ami ezután következett az szinte példa nélküli. Óriási kereslet volt az igények kielégítésére gyorsan alkotó zeneszerzők, szövegkönyv írók iránt, akik a néhány előadást megérő operák után új és újabb művekkel keresték az operaházak és a közönség kegyeit. Vivaldi idejében 1700-1743 közötti időszakban közel 450 operát mutattak be. Ezek színvonala érthetően nem volt mindig azonos, egyes művek szinte napok alatt készültek el. Ennek ellenére az operák átlag minősége meglepően magas volt. Gyakori volt az ún. pasticcio – így Vivaldi műveinél is – hogy egy operán belül a felvonásokat más-más szerzők írták. Az akkori színházak találkozók helyszíneként is szolgáltak, beszélgettek, a fölszinti asztaloknál ettek-ittak, társasjátékot játszottak. S a figyelem inkább valamely sztár énekes belépésekor irányult a színpadi történések felé. A szerző mindig valamely társulatra, énekesre szabva írta meg az áriákat és recitativo részeket, alkalmazkodva azok képességeihez. Velencében kapcsolat volt az egyházi zene és az operai élet között, hiszen a kórusok nagyrésze a San Marco kórusából került ki. A színházak között folyamatosan mozogtak az előadók a művek apparátus igényeinek megfelelően. Egy 1715-ből származó okirat szerint: “Leltár a Sant’ Angelo színházban levő tárgyakról, melyek Antonio Vivaldi tulajdonát képezik, aki operát komponál, szervez a színházban, mint sajátjáéban.” Vivaldi összesen 48 operájából csak 19 partitúra, szövegkönyv vészelte át az idők viharait. Operái az 1713-1739 közötti időszakban keletkeztek. Egyedül 1726-ban Vivaldi négy operát írt. Vivaldi ekkor már tapasztalt velencei operaszerző. Zeneszerző, az előadások szervezője, rendezője és impresszáriója egyszemélyben. A Sant’ Angelo színház rendszeresen otthont adott Vivaldi operabemutatóknak. Bérbe vette a színházat, saját társulatot szerződtetett, s vezette az előadásokat hangszeres játékával is. Bizonyítékát adta, hogy rendelkezik egy jó adag szervező készséggel és üzleti szellemmel. Velence színházi életében Vivaldi jelentős szerepet vívott ki magának; bár ekkori hírnevét mint hangszeres komponista alapozta meg Európában forradalmi hatást keltő koncertjeivel. A később színpad felé forduló Vivaldi az opera terén is sikereket ért el. 2004-ben Jean-Christophe Spinosi az Ensemble Matheus élén vette lemezre a művet. A fellépők között lesz a két éve nagy sikerű koncertet adó Philippe Jaroussky (kontratenor) is. klasszikCD |
Musica Angelica Baroque Orchestra
| 2011.05.02. 19:30 Musikverein, Brahmssaal Bösendorferstraße 12, 1010 Wien |
| Előadók: Musica Angelica Baroque Orchestra Los Angeles Közreműködik: Reinhold Friedrich (barokk-trombita) |
| Programm: Johann Sebastian Bach: Konzert für Oboe, Violine und Streicher d – Moll, BWV 1060 Brandenburgisches Konzert Nr. 3 G – Dur, BWV 1048 Brandenburgisches Konzert Nr. 5 D – Dur, BWV 1050 ——– Szünet ——– Johann Sebastian Bach: Brandenburgisches Konzert Nr. 6 B – Dur, BWV 1051 Brandenburgisches Konzert Nr. 2 F – Dur, BWV 1047 |
| „Six Concerts avec plusieurs instrument” „Hat koncert különböző hangszerekre”. 1721. március 24-én keltezve J.S. Bach a partitúra címlapján Christian Ludwig brandenburgi őrgróf fiának ajánlotta a később Brandenburgi versenyek címmel ismertté vált művét. Az ajánlás azzal lehet kapcsolatban, hogy J.S. Bach 1718 őszén Berlinbe látogatott, hogy a kötheni udvar számára csembalót rendeljen. S ekkor játszhatott az őrgróf előtt. A Brandenburgi versenyek BWV 1046-1051 J.S. Bach egyik legnépszerűbb műve. Különleges jelentősége abban rejlik, hogy J.S. Bach az olasz Corelli-féle concerto grosso típusát elvetve kifejezetten szólókombinációkat alkalmazott. Még Vivaldihoz képest is erőteljesebben emelte ki a hangszeres virtuozitást. A versenyművek J.S. Bach német stílusú kontrapunktikus gondolkodását, sűrű zenei textúráját és az olasz behatásokat is tükröző műve. J.S. Bach a műveket a kötheni udvarnál szolgálatot teljesítő zenészek apparátusára és a műkedvelő Leopold herceg viola da gamba, hegedű és csembaló játékára gondolva írhatta, melyek keletkezési idejét a Bach-kutatás 1716-1721-ig terjedő időszakra teszi. Így a Brandenburgi versenyek inkább gyűjteménynek, mint egységes műnek tekintendők. Mindegyik verseny más-más hangszeres összeállítású. A hangszeres csoportok különböző kombinációit alkalmazza: rézfúvós, fafúvós, vonós és billentyűs hangszerek heterogén keverékét, kiemelve az épp szólisztikus szerepre szánt hangszereket. Az V. Brandenburgi verseny BWV 1050 csembaló szólamát bizonyosan J.S. Bach – gondolva a mű csembaló szólójára – magának tartotta fenn. E mű már a későbbi csembaló versenyekre utal kompozíciós technikájában. A bécsi koncerten elhangzik J.S. Bach: Konzert für Oboe, Violine und Streicher d – Moll, BWV 1060 műve is. Ez egy elveszett hegedűre és oboára írt versenymű átirata. A Bach-kutatás ennek keletkezését 1730 körüli évekre datálja. Akik hajlandók elzarándokolni a Musikvereinbe – Bécs egyik legimpozánsabb koncerthelyszínére – azok valószínűleg nem fognak csalódni a los angeles-i barokk együttes egyik európai koncertjén, melyen Johann Sebastian Bach művei szólalnak meg. A Musikverein Brahms-termében 2011. május 2-án sorra kerülő koncerten a Musica Angelica Baroque Orchestra együttest Martin Haselböck (cembalo) vezényli. klasszikCD |
Concentus Musicus Wien
2011. március 13. 19:30
Musikverein, Goldener Saal
Bösendorferstraße 12, 1010 Wien
Előadók:
Concentus Musicus Wien
Arnold Schoenberg Chor
Nikolaus Harnoncourt – karmester
Christine Schäfer – szoprán
Roberta Invernizzi – szoprán
N.N. – alt
Toby Spence – tenor
Luca Pisaroni – basszus
Program:
Georg Friedrich Händel
Oratorio per la Resurrezione di Nostro Signor Gesù, HWV 47
Georg Friedrich Händel neve mindenekelőtt Angliához kötődik, ahol mintegy pályája és művészete kiteljesedéseként alkotta meg az érett barokk legszebb oratóriumait, köztük a „Halleluja” kórusáról közismert Messiást. Ám nem csupán új hazájában, és nemcsak életének viszonylak kései szakaszában komponált ehhez hasonló műveket, hiszen Francesco Maria Ruspoli márki számára már 1708-ban megírta A feltámadás című húsvéti oratóriumát.
Egyik legnagyobb apparátussal megszólaltatott oratóriumában Händel ugyanúgy biztos kézzel nyúlt a rendkívül változatosan alkalmazott hangszeres szólamokhoz, mint Carlo Sigismondo Capece librettójához, melyben a nagyobb drámai hatás érdekében néhol jó érzékkel változtatott a bibliai ihletésű szövegek sorrendjén. Az itáliai fogantatásnak köszönhetően a kíséret talán még a Händeltől megszokottnál is jobban törekszik a hangulatfestésre, a kizárólag a két részt lezárni hivatott kórusok pedig részben az olasz opera hagyományaiból merítenek.
Nikolaus Harnoncourtot a régizene egyik első apostolát szinte bemutatni is felesleges. A Zene mint párbeszéd című elméleti írás szerzője hosszú karrierje során számtalan felvétellel a gyakorlatban úgyszintén bizonyította, hogy a barokk muzsikában minden hangnak, minden frázisnak ugyanolyan tartalomközlő jelentősége van, mint az élőbeszéd szavainak és hanglejtésének. Mozart és Monteverdi operáinak általa készített felvételei legendásak, ahogy kétségkívül kiemelkedőek a legkiválóbb barokk mesterek műveinek interpretációi is.
Harnoncourt azon karmesterek közé tartozik, akiket legalább egyszer az életben koncerten is látnia kell annak, aki ezt megteheti. Március 13-án nagyszerű alkalom kínálkozik erre Bécsben, ahol a berlini születésű osztrák gróf Händel e csodálatos, ifjúkori művét adja elő világhírű együtteseinek élén, kiemelkedő szólisták közreműködésével.
Galamb Zoltán
